Évente legalább 500 milliárd forinttal növelné a kormány az állami egészségügy finanszírozását. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter parlamenti felszólalásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a többletpénz önmagában nem szünteti meg az ellátórendszer régóta fennálló működési problémáit. A miniszter szerint a forrásokat nem egyszerűen a jelenlegi rendszer fenntartására kell elkölteni. Olyan finanszírozási megoldást szeretnének kialakítani, amely az ellátás minőségét, a betegbiztonság javulását és a kezelésekkel elérhető egészségnyereséget is figyelembe veszi. Ez a betegek számára akkor jelenthet valódi változást, ha a többletforrás rövidebb várólistákban, elegendő számú szakdolgozóban, biztonságosabb kórházi környezetben és kiszámíthatóbb ellátásban is megjelenik.

Új bértábla készül az egészségügyi szakdolgozóknak

Folyamatban van az ápolók és más egészségügyi szakdolgozók új bértáblájának kidolgozása. A részletes összegeket és a bevezetés pontos menetét egyelőre nem ismertették, a kormány korábbi közlése szerint azonban az új rendszert még 2026-ban bevezetnék. Hegedűs Zsolt korábban legalább 20–25 százalékos béremelést tartott szükségesnek ahhoz, hogy a változás valóban érzékelhető legyen a dolgozók számára. Azt még nem erősítették meg, hogy ez az arány minden szakdolgozói csoport esetében bekerül-e a végleges bértáblába. A bérrendezés azért sürgető, mert a szakdolgozói hiány már közvetlenül érinti a betegellátást. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara helyzetértékelése alapján több tízezer szakember hiányozhat a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladhatja a harmincezer főt. Az életkori adatok sem kedvezőek. A szakdolgozók átlagéletkora 47 év felett van, és mintegy 25 ezren már betöltötték az 58. életévüket. Ez azt jelenti, hogy a következő években sok tapasztalt dolgozó érheti el a nyugdíjkorhatárt.

A béremelés mellett jobb munkakörülmények is kellenek

A magasabb fizetés önmagában nem biztos, hogy elegendő a szakemberek megtartásához. A dolgozók terhelését az is meghatározza, hány beteg jut egy ápolóra, mennyi túlórát kell vállalniuk, milyen állapotban vannak a munkahelyi eszközök, és kapnak-e megfelelő szakmai, illetve lelki támogatást. Ha egy osztályon tartósan kevés az ápoló, az nemcsak a dolgozók kiégésének veszélyét növeli. Kevesebb idő jut a betegek megfigyelésére, mozgatására, tájékoztatására és az alapvető ápolási feladatokra is. A betegbiztonság ezért szorosan összefügg a szakdolgozói létszámmal. Egy új bértábla akkor hozhat hosszú távú eredményt, ha kiszámítható előmenetelt biztosít, elismeri a tapasztalatot és a magasabb szakképzettséget, valamint vonzóbbá teszi a pályát a fiatalok számára.

Elindult a kórházak hűtési programja

A miniszter beszámolt a kórházi hűtési rekonstrukciós program elindításáról is. Erre jelenleg 3,6 milliárd forintot fordítanak. A nyári hőhullámok idején a megfelelő hűtés nem kényelmi kérdés. A tartósan magas kórtermi hőmérséklet különösen az idősek, a műtéten átesett betegek, a szív- és érrendszeri problémával élők, valamint az újszülöttek állapotát veszélyeztetheti. A program eredményessége attól függ majd, hány intézményt és milyen osztályokat tudnak korszerűsíteni a rendelkezésre álló összegből. A legsürgősebb helyszínek meghatározásához pontos állapotfelmérésre lesz szükség.

Nyilvánossá válhatnak a kórházi fertőzési adatok

Szeptembertől intézményenként hozzáférhetővé tennék az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatait. A betegek így pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan alakulnak a fertőzési mutatók az egyes kórházakban. Az adatokat azonban körültekintően kell értelmezni. Egy súlyos betegeket kezelő országos intézetben vagy intenzív osztályon természetesen nagyobb lehet a fertőzés kockázata, mint egy egyszerűbb beavatkozásokat végző intézményben. Emiatt a nyers számok önmagukban nem alkalmasak a kórházak rangsorolására. A nyilvánosság mégis fontos lépés lehet, ha az adatokat egységes módszertannal, megfelelő magyarázatokkal és az intézmények által megtett megelőző intézkedésekkel együtt teszik közzé.

A betegek a gyakorlati eredményeket fogják figyelni

A bejelentett évi 500 milliárd forintos többlet jelentős összeg, de az egészségügyben dolgozók és a betegek számára végül nem önmagában a költségvetési szám lesz a döntő. A valódi eredmény az lesz, ha könnyebb időpontot kapni a vizsgálatokra, csökkennek a műtéti várólisták, több ápoló dolgozik a betegágyak mellett, javul a kórtermek állapota, és biztonságosabbá válik az ellátás. Ehhez a pénzügyi forrás mellett világos végrehajtási tervre és folyamatosan ellenőrizhető eredményekre is szükség lesz.