Kedden az alapkamat kerül a középpontba

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden tartja következő kamatdöntő ülését. A legutóbbi, július 22-i ülésen 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkent az alapkamat, és ugyanekkora mértékben mérséklődött a kamatfolyosó két széle is. A mostani döntés előtt az elemzői várakozások ismét a lazítás lehetőségéről szólnak, de a jegybanknak nem csupán a gazdasági növekedést kell figyelnie.

A kamatcsökkentés mozgásterét az infláció, a forint árfolyama, a nemzetközi pénzpiaci hangulat és a költségvetés helyzete együtt határozza meg. Ha a jegybank túl gyorsan vág, az gyengítheti a forintot és újabb áremelkedési kockázatot hozhat. Ha viszont túl sokáig tartja magasan a kamatot, a vállalati hitelek drágábbak maradnak, a beruházások nehezebben indulnak el, és a gazdaság élénkülése is lassabb lehet.

A háztartások nem másnap érzik meg a döntést

Az alapkamat változása nem úgy működik, mint egy bolti árcédula átírása. A meglévő, hosszú időre rögzített kamatozású lakáshitelek törlesztője általában nem változik meg ettől. A változó kamatozású vagy rövidebb kamatperiódusú hiteleknél már lehet hatása, de ott is a szerződés feltételei és a referencia-kamat alakulása számít.

Az új hitelt keresők és a megtakarítók számára viszont fontos jelzés lehet a keddi döntés. A csökkenő jegybanki kamat idővel lefelé húzhatja a banki hitelkamatokat, miközben a lekötött betétek és más alacsony kockázatú megtakarítások hozama is mérséklődhet. Ezért ugyanaz a döntés kedvező lehet egy hitelfelvevőnek, és kevésbé kedvező annak, aki magas, biztos kamatot szeretne elérni a félretett pénzén.

Szerdán a beruházások és a költségvetés következik

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé a beruházások második negyedévi adatait. Az első negyedévben a beruházások volumene a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a szezonálisan kiigazított mutató pedig 1,3 százalékos éves csökkenést jelzett. Negyedéves összevetésben 0,4 százalékos mérséklődést mértek.

Ez azért fontos, mert a beruházás a jövőbeli termelési képességről árulkodik. Egy vállalat ma költ új gépre, csarnokra, informatikai rendszerre vagy energiahatékonyságra azért, hogy hónapokkal vagy évekkel később többet és olcsóbban tudjon termelni. Ha a beruházások tartósan gyengék, az nemcsak az aktuális növekedést fogja vissza, hanem a következő évek lehetőségeit is szűkíti.

Ugyanezen a napon várható a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója a központi költségvetés július végi állapotáról. Az előzetes adatok júliusra 524,3 milliárd forintos többletet mutattak, miközben az első hét hónap összesített hiánya 2857,9 milliárd forint volt. A havi javulás önmagában kedvező, de egyetlen erős hónap még nem írja át az egész éves pályát.

Csütörtökön kiderül, mit ér a béremelkedés

A csütörtöki kereseti adatoknál nem csupán a bruttó átlagbérre érdemes figyelni. Májusban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 764 100 forint, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó medián 615 600, a nettó medián pedig 436 200 forintot ért el.

Az átlagot a kiugróan magas fizetések felfelé húzhatják, ezért a medián sok ember számára közelebb áll a hétköznapi tapasztalathoz. A medián azt a pontot jelöli, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres. Emellett a reálbér a kulcsmutató: azt mutatja, hogy az infláció levonása után valóban több terméket és szolgáltatást lehet-e megvásárolni a fizetésből.

Pénteken a munkaerőpiac ad választ

A hét végén a júliusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok érkeznek. Júniusban 4 millió 646 ezer foglalkoztatottat és 214 ezer munkanélkülit mért a KSH, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Az áprilistól júniusig tartó három hónapban a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.

Egy kisebb havi elmozdulásból nem érdemes messzemenő következtetést levonni, mert a munkaerőpiaci adatok ingadozhatnak. Az azonban már lényeges jel lenne, ha több egymást követő időszakban csökkenne a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség emelkedik. Ez arra utalhatna, hogy a gyenge beruházási kedv és a lassabb gazdasági teljesítmény a munkahelyeken is megjelenik.

Nem egyetlen nyertes számot kell keresni

A hét végére akkor kapunk használható képet, ha az adatokat egymás mellett olvassuk. A kamatcsökkentés önmagában jó hír lehet a hitelpiacnak, de kevésbé meggyőző, ha közben a beruházások és a foglalkoztatás romlanak. A béremelkedés örvendetes, de csak akkor jelent tartós javulást, ha az árak nem viszik el a növekményt, és a munkahelyek száma is stabil marad.

A háztartások számára a legfontosabb kérdés végül egyszerű: marad-e több elkölthető jövedelem a hónap végén, és javul-e a kiszámíthatóság. A vállalkozások azt figyelik, olcsóbbá válik-e a finanszírozás, van-e kereslet, és érdemes-e fejlesztést indítani. A most következő négy nap azért különösen fontos, mert mindkét kérdésre több, egymást ellenőrző válasz érkezik.