Az infláció lassulását sokan úgy értelmezik, hogy végre olcsóbb lett az élet. Pedig az 1,2 százalékos éves adat azt jelenti, hogy a vizsgált fogyasztói kosár átlagos árszintje még mindig magasabb volt, mint egy évvel korábban – csak jóval lassabban emelkedett.
Az alacsonyabb infláció nem árcsökkenést jelent
A KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint 2026 júliusában a kínálati lakbérek az előző hónaphoz képest országosan 1,6, Budapesten 1,7 százalékkal emelkedtek. Egy év alatt körülbelül 5 százalékos nominális növekedés következett be. Ez azért fontos, mert a lakhatás nem olyan kiadás, amelyből könnyen kevesebbet vásárolhatunk.
A lakbér különösen érzékeny kiadás
A hivatalos fogyasztóiár-index egy átlagos fogyasztási szerkezetből indul ki. A háztartások kiadásai azonban nagyon különbözőek. Másképpen érzékeli az árváltozásokat az, aki saját ingatlanban él, az, aki albérletet fizet, és az is, akinek több gyermeket kell ellátnia.
A jó inflációs adat csak a történet egyik fele
A magas havi bérleti díj megnehezíti a megtakarítást, miközben a lakásvásárláshoz szükséges önerő összegyűjtése is egyre hosszabb ideig tarthat. Könnyen kialakulhat egy csapda: azért nem tud valaki saját lakást vásárolni, mert túl sokat költ albérletre, ugyanakkor azért kénytelen albérletet fizetni, mert nincs elegendő megtakarítása.
- saját, tehermentes ingatlanban élők
- albérletet fizető háztartások
- naponta autóval munkába járók
- több gyermeket ellátó családok
- jövedelmük nagy részét élelmiszerre költők
Az 1,2 százalékos infláció kedvező fejlemény, de a háztartások helyzetének megítéléséhez azt is meg kell nézni, hogyan változnak a nehezen kiváltható kiadások: a lakhatás, az energia, az élelmiszer és a közlekedés költségei. A statisztika nem hamis; átlagot mutat egy olyan országban, ahol az emberek pénzügyi helyzete egyáltalán nem átlagos.
