Létrejöhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, miután az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. A döntést 143 képviselő támogatta, 47-en pedig nemmel szavaztak. A kormány az új hivatalt a közvagyon védelmét megerősítő, önálló intézményként mutatta be. Feladata nemcsak a jelenlegi visszaélések vizsgálata lesz: olyan korábbi ügyeket is feltárhat, amelyekben felmerül a közpénzügyi korrupció, a közvagyon elvesztése, a vagyonkimentés vagy a jogellenes magánvagyon-gyarapodás gyanúja. Az elfogadott szabályozás alapján egy Magyarországon eddig nem létező, többféle hatáskört egyesítő szervezet jön létre.

Széles jogosítványokat kaphat az új hivatal

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a tervek szerint nem egyszerű ellenőrző szervként működik majd. Közigazgatási és vagyonvédelmi feladatai mellett eljárásokat kezdeményezhet, valamint polgári jogi igényeket is érvényesíthet a közvagyon visszaszerzése érdekében. A törvényjavaslat indoklása szerint az intézmény legfontosabb feladatai közé tartozik:

  • a közvagyon elvesztésével járó ügyek feltárása;
  • a jogellenesen megszerzett vagyonelemek azonosítása;
  • a vagyonkimentésre utaló folyamatok vizsgálata;
  • a felelősök beazonosítása;
  • a közvagyon visszaszerzését szolgáló eljárások elindítása;
  • a jövőbeni visszaélések megelőzése.

Az új szervezet szükség esetén más állami intézményeket is bevonhat a vizsgálatokba. A részletes együttműködési szabályoknak kell majd meghatározniuk, hogyan dolgozik együtt az adóhatósággal, a rendőrséggel, az ügyészséggel és más ellenőrző szervekkel.

Harminc napon belül vezetőket kell választani

A törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba. Ezt követően az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. Ez lesz az intézmény felállításának egyik legfontosabb szakasza. Egy széles vizsgálati és eljárási jogkörrel rendelkező hivatal hitelességét jelentősen meghatározza, hogy milyen szakmai múlttal rendelkező vezetők kerülnek az élére, illetve milyen garanciák védik őket a pártpolitikai befolyástól. A hivatal formális függetlensége önmagában nem biztosítja a pártatlan működést. Fontos lesz az is, hogy a vezetők kiválasztása átlátható legyen, a döntéseket megfelelően indokolják, az intézmény gazdálkodása pedig nyilvánosan ellenőrizhető maradjon.

A támogatók történelmi elszámoltatásról beszélnek

A Tisza politikusai a szavazás eredményét felállva megtapsolták. A kormányoldal szerint az új hivatal létrehozása szükséges ahhoz, hogy az állam visszaszerezhesse a jogellenesen elveszített vagyonelemeket, és feltárhassa a korábbi közpénzügyi visszaéléseket. Az indoklás szerint a múltbeli közvagyonvesztések kivizsgálása a demokratikus újjáépítés egyik előfeltétele. A kormány azt ígéri, hogy a hivatal nem politikai nyilatkozatok, hanem bizonyítékok és jogi eljárások alapján végzi majd a munkáját. A következő hónapokban derülhet ki, hogy mely ügyek kerülnek elsőként a szervezet elé, és milyen módszerekkel próbálják visszaszerezni a már magántulajdonba került vagy külföldre vitt vagyonelemeket.

A jogállami garanciák jelentik a valódi próbát

A hivatal széles jogosítványai önmagukban még nem garantálják az eredményes működést. Az új intézmény akkor válhat valóban hitelessé, ha az eljárások nem politikai hovatartozás, hanem egységes jogi mérce alapján indulnak meg. A vizsgálatok során biztosítani kell az érintettek jogorvoslati lehetőségét, az ártatlanság vélelmét és a bírósági felülvizsgálatot. Egy vagyonvisszaszerzési eljárás ugyanis csak akkor lehet tartós és jogszerű, ha bizonyítható tényeken, nem pedig politikai feltételezéseken alapul. Az új hivatal létrehozása ezért csak az első lépés. A döntő kérdés az lesz, hogyan él a szervezet a most megszavazott hatáskörökkel, mennyi közvagyont tud ténylegesen visszaszerezni, és közben képes-e megőrizni a szakmai, illetve politikai függetlenségét.