A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt fokozatosan leállítják a Paksi Atomerőmű blokkjait, és a jelenlegi előrejelzések szerint 24–72 órán belül a teljes erőmű villamosenergia-termelése megszűnhet. Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki bejelentése szerint a teljes lekapcsolás már július 30-án megkezdődhet, de legkésőbb a következő napokban elkerülhetetlenné válhat. A kormány és az energiaellátásért felelős szakemberek közben áttekintik az ország válságtervét. Fontos tisztázni: a paksi helyzet nem nukleáris veszélyhelyzet. Nem történt reaktorbaleset, radioaktív kibocsátás vagy olyan műszaki meghibásodás, amely a lakosságot veszélyeztetné. A blokkokat ellenőrzött módon, a környezetvédelmi és üzembiztonsági szabályok betartása érdekében állítják le.

A Duna vize nélkül nem működhet a normál termelés

A Paksi Atomerőmű a Dunából veszi ki a működéséhez szükséges hűtővizet. A folyóból érkező víz elvezeti a villamosenergia-termelés közben keletkező hő jelentős részét, majd felmelegedve visszakerül a Dunába. Normális vízállásnál a folyó víztömege képes úgy befogadni ezt a hőt, hogy a környezetvédelmi határértékeket ne lépjék túl. A mostani aszályban azonban a Duna vízhozama történelmi mélységbe süllyedt. Kevesebb víz esetén ugyanaz a hőmennyiség nagyobb hőmérséklet-emelkedést okozna. Ez veszélyeztetné a folyó élővilágát, különösen a halakat és az oxigénhiányra érzékeny vízi szervezeteket. A problémát a hőhullám tovább súlyosítja. A Dunába eleve melegebb víz érkezik, ezért kisebb a különbség a bejövő hűtővíz és a megengedett visszavezetési hőmérséklet között.

A reaktorok biztonsági hűtése továbbra is biztosított

Az üzemi hűtés és a nukleáris biztonságot szolgáló hűtőrendszerek nem ugyanazt jelentik. Az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása szerint a blokkok biztonsági hűtése szélsőségesen alacsony vízhozam mellett is fenntartható. A rendelkezésre álló tartalék rendszerek még az átlagosnál akár 90 százalékkal alacsonyabb vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén is képesek lennének biztosítani a reaktorok biztonságos állapotát. A leállításra tehát nem azért van szükség, mert a reaktorokat már nem lehetne biztonságosan hűteni. Azért szüntetik meg az energiatermelést, hogy kisebb legyen az üzemi hőtermelés, és ne terheljék tovább a rekordalacsony Dunát. A reaktor leállítása után is keletkezik úgynevezett maradványhő, ezért a hűtést továbbra is fenn kell tartani. Ez azonban jóval kisebb hűtési igényt jelent, mint a teljes teljesítményű villamosenergia-termelés.

Fokozatosan kapcsolják le a blokkokat

Az atomerőmű teljesítményét már a hét elején elkezdték csökkenteni. Először az 1-es blokk termelését mérsékelték 254 megawattal, majd a 3-as blokk teljesítményét további 237 megawattal csökkentették. Miután a Duna vízszintje tovább apadt, július 29-én megkezdték a 3-as blokk teljes leállítását. A folyamatot a következő napokban a többi blokk szabályozott lekapcsolása követheti. Egy atomerőművi blokkot nem lehet egyetlen kapcsolóval azonnal kikapcsolni. A teljesítményt ellenőrzött lépésekben csökkentik, majd a reaktort biztonságos leállított állapotba helyezik. A szakemberek ezután is folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet, a hűtőrendszereket és minden fontos műszaki paramétert. Ha mind a négy blokk leáll, körülbelül 2000 megawatt termelőkapacitás kerül ki átmenetileg a magyar villamosenergia-rendszerből.

Ilyen helyzetre még nem volt példa Pakson

Az egyes blokkokat korábban is rendszeresen leállították karbantartás, üzemanyagcsere vagy műszaki ellenőrzés miatt. Olyan azonban még nem történt, hogy a Duna alacsony vízállása miatt mind a négy blokk egyszerre szüntesse be a termelést. Ha a teljes leállítás megvalósul, az történelmi esemény lesz a magyar atomenergia történetében. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a helyzet váratlanul vagy felkészületlenül érte volna az üzemeltetőt. Az atomerőmű rendelkezik a biztonságos leállításhoz szükséges eljárásokkal, a magyar villamosenergia-rendszer pedig tartalékokkal és válságtervekkel készül a nagy termelőegységek kiesésére. A rendkívüli helyzetet az teszi különösen nehézzé, hogy a Dunamenti Erőmű egyik egysége műszaki meghibásodás miatt szintén kiesett. Ez további mintegy 400 megawattnyi kapacitást érinthet.

Lesz-e áramszünet Magyarországon?

A teljes paksi leállítás önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan országos áramszünet következik. A kieső energiát több forrásból próbálhatják pótolni:

  • más hazai erőművek termelésének növelésével;
  • a földgázalapú erőművek fokozott használatával;
  • külföldi villamos energia importjával;
  • az ipari és lakossági fogyasztás mérséklésével;
  • a rendelkezésre álló rendszerirányítási tartalékok bevonásával.

A helyzetet nehezíti, hogy a hőség miatt nő a légkondicionálók energiafelhasználása, különösen a késő délutáni és esti órákban. A kormány ezért arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint 17 és 22 óra között halassza el a nagy fogyasztású berendezések használatát. Az elektromos autók töltését is célszerű lehet a hajnali vagy délelőtti órákra időzíteni, a légkondicionálókat pedig takarékosan működtetni. Létezik rotációs kikapcsolási terv is, amely bizonyos területeken időszakos áramszünetekkel védené meg az országos hálózatot az összeomlástól. Ennek alkalmazását azonban csak végső lehetőségként mérlegelnék.

Mikor indulhat újra az atomerőmű?

A blokkok újraindítása elsősorban a Duna vízállásától, vízhozamától és hőmérsékletétől függ. Néhány helyi zivatar nem feltétlenül hoz érzékelhető javulást, mert a folyó szintjének emelkedéséhez a teljes felső vízgyűjtő területen jelentős csapadékra lenne szükség. Ha a folyó ismét elegendő hűtővizet biztosít, a blokkokat fokozatos műszaki ellenőrzés után lehet visszakapcsolni a hálózatra. Az újraindítás sem történik azonnal: minden reaktornál külön engedélyezett és ellenőrzött folyamatot kell végrehajtani. A rendkívüli paksi helyzet megmutatja, hogy a klímaváltozás és a tartós aszály már Magyarország energiaellátására is közvetlen hatással lehet. A hosszabb távú megoldások között új hűtési technológiák, kiegészítő víztározók és az energiatermelés további diverzifikálása is napirendre kerülhet.