A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kérdése már nem az, hogy lesznek-e aszályos évek, hanem az, hogy milyen gyakran és milyen hosszan tart majd a vízhiány. A termelők egyre nagyobb területen próbálják öntözéssel csökkenteni az időjárási kockázatot, a friss statisztika pedig látványos növekedést mutat.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 130 885 hektárt, 2025-ben már 146 327 hektárt öntöztek meg legalább egy alkalommal.

Ez egyetlen év alatt 15 442 hektáros, vagyis megközelítőleg 11,8 százalékos bővülést jelent. A KSH 2004-től közölt adatsorában korábban egyik évben sem szerepelt ennél magasabb érték.

A rekord azonban önmagában félrevezető lehet.

Ötmillió hektárból kevesebb mint 150 ezer kapott vizet

Magyarország mezőgazdasági területe 2025-ben megközelítette az ötmillió hektárt. Ebből 4,1 millió hektár szántó, körülbelül 770 ezer hektár pedig gyep volt.

Ha a 146 327 hektáros öntözött területet a teljes, mintegy ötmillió hektáros mezőgazdasági területhez viszonyítjuk, nagyjából 2,9 százalékos arányt kapunk.

Ez saját számítás, amely a KSH két külön adatsorának összevetésén alapul. A pontos arány a területadatok kerekítése miatt néhány század százalékponttal eltérhet, a lényegen azonban nem változtat: száz hektár magyar mezőgazdasági területből kevesebb mint három hektárt öntöztek meg legalább egyszer.

Ráadásul a „legalább egyszer öntözött” meghatározás nem jelenti azt, hogy az érintett föld egész évben megfelelő vízellátást kapott. A statisztikába az a terület is bekerülhet, amelyet az év során csak egy alkalommal öntöztek meg.

A rekord tehát valódi növekedést mutat, de nem jelenti azt, hogy megoldottuk az aszály problémáját.

Az öntözés döntő része az Alföldre összpontosul

A területi adatokból még látványosabb különbség rajzolódik ki. A 2025-ben legalább egyszer megöntözött 146 327 hektárból 124 208 hektár az Alföld és Észak nagyrégióban található.

Ez az országos öntözött terület közel 85 százaléka.

A Dunántúl egészén ezzel szemben mindössze 18 227 hektárt öntöztek. A fennmaradó terület Közép-Magyarországhoz tartozott.

A két legnagyobb öntözött régió:

  • Dél-Alföld: 68 325 hektár
  • Észak-Alföld: 51 605 hektár

A Dél-Alföld egyedül az ország teljes öntözött területének közel 47 százalékát adta. Észak-Alföld részesedése meghaladta a 35 százalékot.

Ez érthető, hiszen az Alföldön nagy összefüggő szántóterületek találhatók, és a csapadékhiány is rendszeresen súlyos problémát okoz. Ugyanakkor a számok azt is jelzik, hogy az öntözési lehetőségek rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az országban.

Nem mindenhol nőtt az öntözött terület

Az országos rekord mögött vármegyei szinten komoly eltérések vannak.

Békés vármegyében 2024-ről 2025-re 31 200 hektárról 35 688 hektárra nőtt a legalább egyszer öntözött terület. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 23 372 hektárról 27 841 hektárra emelkedett az érték. Hajdú-Biharban 11 177-ről 15 615 hektárra történt növekedés.

Máshol viszont csökkenést mértek. Bács-Kiskun vármegyében például 14 147 hektárról 13 532 hektárra mérséklődött az öntözött terület, Pest vármegyében pedig 4 776-ról 3 892 hektárra esett vissza.

Az országos növekedés tehát nem egyenletes fejlődés eredménye. Néhány nagy mezőgazdasági térség jelentős bővülése húzta felfelé az összesített adatot, miközben más területeken stagnálás vagy visszaesés történt.

2026-ban már védekezni kellett a vízhiány ellen

Az öntözési rekord ellenére 2026 nyarán ismét megjelent a vízhiány elleni védekezés szükségessége.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság június 22-én másodfokú vízhiány elleni készültséget rendelt el a Kis-Koppány vízhiánykezelő körzetben. Az Alsó-Duna jobb parti körzetben elsőfokú készültség lépett életbe.

Július 8-án a Dráva menti vízhiánykezelő körzet készültségét első fokról második fokra emelték. A döntés hátterében az állt, hogy a Dráva szentborbási vízmércéjén a vízállás mínusz 79 centiméterre csökkent, miközben az aszályindex is elérte a magasabb készültségi fokozathoz tartozó értéket.

A vízügyi igazgatóság ennek következtében megkezdte az Ős-Dráva vízkormányzó rendszer vízpótlását.

Ez jól mutatja, hogy a vízhiány már nem kizárólag alföldi probléma. A Dunántúl egyes térségeiben is szükség lehet mesterséges vízpótlásra és szervezett védekezésre.

Az öntözés önmagában nem elég

Az öntözött terület bővítése fontos, de önmagában nem jelent teljes megoldást. Ha a folyók vízállása alacsony, a talaj kiszárad, a csatornák pedig nem képesek megfelelő mennyiségű vizet szállítani, akkor hiába lenne több öntözőberendezés, nem biztos, hogy lesz elegendő felhasználható víz.

A hosszú távú alkalmazkodáshoz több elemre van szükség:

  • a téli és tavaszi víztöbblet visszatartására
  • a csatornák és vízpótló rendszerek karbantartására
  • a talaj nedvességét jobban megőrző művelési módszerekre
  • az adott térséghez illeszkedő növénykultúrákra
  • pontosabb mérésre és gyorsabb aszályriasztásra
  • az öntözés energia- és víztakarékosabbá tételére

A probléma ugyanis nem pusztán az, hogy kevés eső esik. Az is számít, hogy a lehulló vízből mennyit tudunk helyben tartani, mennyi folyik el gyorsan az országból, és mennyi jut el akkor a termőföldekhez, amikor valóban szükség lenne rá.

A rekord egyszerre jó és rossz hír

A 146 ezer hektáros eredmény azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság egyre nagyobb területen próbál védekezni a kiszámíthatatlan csapadék és a hosszan tartó szárazság ellen. Ez előrelépés.

Ugyanez az adat azonban azt is megmutatja, milyen messze vagyunk még a széles körű vízbiztonságtól. Az ország mezőgazdasági területének körülbelül 97 százaléka 2025-ben nem szerepelt a legalább egyszer öntözött területek között.

A kérdés ezért nem az, hogy sikerült-e rekordot dönteni. Sikerült. A valódi kérdés az, hogy a következő aszályos nyáron lesz-e elegendő víz, megfelelő infrastruktúra és elérhető öntözési lehetőség ott is, ahol ma még egyik sem áll rendelkezésre.

Források

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában:

Megjelent az Országos Vízügyi Főigazgatóság oldalán:

Szerkesztői megjegyzés

A 11,8, 2,9, 85, 47 és 35 százalékos arányokat szerkesztőségünk számította ki a KSH által közölt területi adatokból. A kerekítés miatt kisebb eltérés előfordulhat.