Újabb teljesítménycsökkentésről döntöttek a Paksi Atomerőműben. Az MVM tájékoztatása szerint július 28-án a Duna vízállása Paksnál mínusz 112 centiméterre csökkent, ezért este nyolc órától 237 megawattal mérsékelték a 3-as blokk teljesítményét. Egy nappal korábban az 1-es blokk termelését már 254 megawattal csökkentették. A két intézkedés együttesen 491 megawattnyi teljesítménykiesést jelent, ami megközelíti egy paksi blokk névleges kapacitását. Az erőmű közlése szerint az ország villamosenergia-ellátása jelenleg nincs veszélyben. A kieső mennyiséget a hazai rendszer más erőművei, az import és a rendelkezésre álló tartalékok segítségével tudják pótolni.

Miért számít ennyire a Duna vízállása?

A Paksi Atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű hűtővízre van szükség, amelyet a Dunából vesznek ki. A folyóból érkező víz elvezeti a termelés során keletkező hő egy részét, majd felmelegedve visszakerül a folyóba. Alacsony vízállás idején kisebb víztömeg áll rendelkezésre, ezért a visszavezetett meleg víz nagyobb hőterhelést okozhat. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor korlátozzák, hogy az erőmű milyen mértékben emelheti meg a Duna hőmérsékletét. Ha a folyó vízhozama lecsökken, az erőműnek kevesebb hőt szabad átadnia. Ennek egyik biztonságos módja a villamosenergia-termelés mérséklése. A mostani intézkedés tehát nem váratlan műszaki meghibásodás következménye. A termelést elővigyázatosságból és a folyó élővilágának védelmében csökkentették.

Rekordmélységbe került a folyó

Július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméteres vízállást mértek, amely már új rekordot jelentett. Egy nappal később a szint további hat centiméterrel csökkent. A negatív érték nem azt jelenti, hogy a Duna medrében a tengerszint alatt lenne a víz. A vízmércék egy helyileg meghatározott nulla ponthoz viszonyítják az aktuális állást, ezért szélsőségesen alacsony vízszintnél negatív szám is megjelenhet. A rendkívüli helyzet hátterében a hosszan tartó csapadékhiány, a nagy meleg és a vízgyűjtő területeken tapasztalható alacsony vízutánpótlás áll. Egy rövid, helyi zivatar önmagában nem emeli meg jelentősen a Duna szintjét. Ehhez a folyó felső vízgyűjtőjén is tartós, nagyobb területre kiterjedő esőzésre lenne szükség.

A lakosság egyelőre nem érzékel közvetlen változást

A teljesítménycsökkentés nem jelent áramkimaradást, és a fogyasztóknak sem kell rendkívüli korlátozásra készülniük. A magyar villamosenergia-rendszer folyamatosan egyensúlyban tartja a termelést és a fogyasztást. Ha egy nagyobb erőmű kevesebb áramot termel, a hiányzó mennyiséget más forrásokból kell biztosítani. Ebben szerepet kaphatnak a gázerőművek, a megújuló energiát termelő létesítmények és a külföldről vásárolt villamos energia. A pótlásnak azonban gazdasági következménye lehet. Ha a rendszernek a paksi termelésnél drágább forrásokat kell bevonnia, az növelheti a villamosenergia-ellátás költségét. Ennek mértéke többek között attól függ, meddig marad fenn a korlátozás, hogyan alakul a fogyasztás, és milyen árakon lehet energiát importálni.

A hőség tovább növelheti a terhelést

A következő napokra újabb hőhullámot jeleznek előre, miközben jelentős, országos csapadék egyelőre nem látszik. A forróság egyszerre nehezítheti a termelést és növelheti az áramfogyasztást. A légkondicionálók használata miatt a nyári villamosenergia-igény magasabb lehet, éppen akkor, amikor az alacsony vízállás korlátozza az atomerőmű teljesítményét. Ez a két hatás együtt nagyobb alkalmazkodást kíván az országos villamosenergia-rendszertől. A paksi eset egy szélesebb problémára is rámutat. Az atomerőművek ugyan működés közben alacsony szén-dioxid-kibocsátással termelnek, de a folyóvízi hűtés miatt érzékenyek lehetnek a tartós aszályra, az alacsony vízállásra és a magas vízhőmérsékletre.

A következő napok vízállása lesz a döntő

Az MVM szakemberei folyamatosan figyelik a Duna vízszintjét és hőmérsékletét. Ha a folyó tovább apad, újabb korlátozás sem zárható ki. Tartós vízszintemelkedés esetén viszont fokozatosan visszaállítható a blokkok teljesítménye. A jelenlegi helyzet az áramellátást még nem veszélyezteti, de figyelmeztetésként szolgál: a szélsőséges időjárás már nemcsak a mezőgazdaságot és a természetes élőhelyeket érinti. A szárazság az ország egyik legfontosabb energiatermelő létesítményének működésére is közvetlen hatást gyakorol.