A rendőrség augusztus 18-án ismét figyelmeztetést adott ki, mert az utóbbi időben több idős ember vált unokázós csalók célpontjává. A módszer régi, de folyamatosan változik: a telefonáló már nem mindig unokának adja ki magát, hanem rendőrnek, ügyvédnek vagy egy bajba jutott hozzátartozó segítőjének.
A történetekben egy dolog közös. Mindig nagy a baj, azonnal kell dönteni, és nincs idő senkit felhívni. A csaló pontosan erre épít: ha a félelem és a kapkodás átveszi az irányítást, az áldozatnak kevesebb esélye marad ellenőrizni a történetet.
Milyen történetekkel próbálkoznak?
A telefonáló azt állíthatja, hogy a gyermek vagy unoka balesetet okozott, kórházba került, őrizetbe vették, vagy valamilyen bűncselekménybe keveredett. Egy másik változatban egy állítólagos rendőr vagy ügyvéd közli, hogy a hozzátartozó fegyvert vagy kábítószert tartalmazó csomagot vett át.
A hitelesség kedvéért síró, zaklatott hangot is hallhat a sértett. Ez nem véletlen: az elcsukló hangot nehezebb felismerni, a pánikkeltés pedig megakadályozza a nyugodt gondolkodást.
Ezután jön a pénzkérés. A csaló óvadékra, ügyvédi költségre vagy sürgős orvosi ellátásra hivatkozhat. Előfordul, hogy azt kéri, a készpénzt vagy az ékszert tegyék táskába, dobják ki az ablakon, akasszák a kapukilincsre, vagy adják át egy érkező „küldöncnek”.
A legerősebb védekezés: bontsa a vonalat
A rendőrség legfontosabb tanácsa egyszerű: szakítsa meg a hívást. Nem kell udvariasnak maradni, és nem kell megmagyarázni, miért teszi le a telefont. A valódi hozzátartozót ezután azon a megszokott telefonszámon kell visszahívni, amelyet a család már korábban is használt.
Nem szabad a hívó által megadott számot tárcsázni, és azt sem érdemes elhinni, ha azt állítja, hogy a rokon telefonja elromlott vagy a rendőrség lefoglalta. A lényeg éppen az, hogy a történetet független csatornán kell ellenőrizni.
Három ellenőrző kérdés sokat érhet
Ha valaki nem tudja azonnal megszakítani a beszélgetést, tegyen fel olyan kérdést, amelyre csak a valódi családtag tudhatja a választ. Ilyen lehet egy közös emlék, a testvér neve vagy az utolsó találkozás helye. Érdemes kerülni az olyan kérdést, amelyre igennel vagy nemmel lehet felelni.
A család előre is megállapodhat egy vészhelyzeti jelszóban. Ez legyen olyan szó vagy rövid mondat, amelyet idegen nem találhat ki a közösségi médiából. A jelszót nem szabad telefonos üzenetben vagy nyilvános bejegyzésben tárolni.
Mit tegyen az első 60 másodpercben?
Először bontsa a vonalat. Másodszor hívja fel közvetlenül a rokont vagy egy másik közeli családtagot. Harmadszor ne adjon át pénzt, ékszert, bankkártyaadatot vagy lakcímet senkinek. Ha a hívó rendőrnek vagy ügyvédnek mondja magát, fontos tudni: hivatalos személy nem kér ilyen módon készpénzt vagy ékszert.
Ha a csalás már megtörtént, azonnal hívni kell a 112-t. Ilyenkor minden részlet számíthat: a hívás időpontja, a telefonszám, a küldönc külseje, ruházata, autójának típusa, színe és rendszáma, illetve a távozás iránya.
A közösségi média is segítheti a csalókat
A támadók sokszor nyilvánosan elérhető információkból dolgoznak. Egy családi fotó, névnapos köszöntés vagy helymegjelölés elárulhatja a rokoni kapcsolatokat, a lakóhelyet és azt is, ki tartózkodik éppen külföldön. Emiatt érdemes átnézni a profilok láthatósági beállításait, és nem nyilvánosan közölni a család minden részletét.
A csalók nem azért sikeresek, mert az áldozat „hiszékeny”, hanem mert tudatosan erős érzelmi nyomást teremtenek. A védekezés ezért nem szégyenkezéssel kezdődik, hanem előre megbeszélt családi szabályokkal. Egy megszakított hívás és egy visszahívás elég lehet ahhoz, hogy több év megtakarítása ne kerüljön idegen kézbe.
