Magyarország nagy részén kritikussá vált a vízhiány. Az ország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a legmagasabb határérték fölé emelkedett az aszályindex, ezért a vízügyi szakemberek rendkívüli védekezési fokozatban dolgoznak. Az intézkedés az ország területének körülbelül 74 százalékát érinti. A helyzetet az elmúlt napok elszórt záporai sem javították érdemben. A csapadék többnyire kis területre korlátozódott, és csak a talaj legfelső néhány centiméterét nedvesítette át. A mélyebb rétegekben továbbra is rendkívül kevés a növények számára hozzáférhető víz. A HungaroMet előrejelzése szerint a következő nyolc-tíz napban a szárazság mellett egyre erősebb hőstressz is éri a növényzetet. A magas hőmérséklet felgyorsítja a párolgást, ezért eső nélkül tovább nő a vízhiány.

Az Alföldön alig esett az elmúlt hónapban

Az elmúlt harminc nap csapadékmennyisége rendkívül egyenlőtlenül oszlott el. A nyugati és délnyugati országrészek egyes területein 30–50 milliméter eső hullott, helyenként ennél is több. Az Alföld középső és délkeleti részén azonban több helyen mindössze 2–10 millimétert mértek. Ez azért különösen kevés, mert nyári hőségben ennyi víz akár néhány nap alatt elpárologhat. Az elmúlt kilencven napban az ország jelentős részén 80–130 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. A talaj felső fél-egy méteres rétegének nedvességtartalma sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem éri el. A telítettséghez képest nagy területen 120–180 milliméternyi víz hiányzik. Ez már nem egyszerű felszíni szárazság. Egy rövid nyári zivatar átmenetileg lehűtheti a levegőt és benedvesítheti a talaj felszínét, de a gyökérzónáig általában nem jut le elegendő víz.

A kukorica szenvedte el a legsúlyosabb károkat

Az aszály leginkább az öntözés nélkül termesztett nyári növényeket érinti. A kukorica fejlődésének döntő időszakában nem kapott elegendő csapadékot, ezért számos térségben alacsony maradt, hiányos a csőképződés, és megkezdődött a levelek idő előtti száradása. A HungaroMet értékelése szerint az ország nagy részén már visszafordíthatatlan károk alakultak ki a kukoricaállományokban. Egy később érkező kiadós eső javíthatna a még életképes növények állapotán, de az elvesztett termést már nem tudná teljes egészében pótolni. A napraforgó valamivel jobban viseli a szárazságot, de a tartós vízhiány és a közelgő hőség ott is terméscsökkenést okozhat. Az állattartó gazdaságoknak közben a kiszáradó legelők, a csökkenő takarmánytermés, valamint az állatok hűtésének és itatásának növekvő költsége jelent problémát. A rosszabb termés később az élelmiszerárakban is megjelenhet. Ennek mértéke azonban nemcsak a magyar terméstől, hanem a nemzetközi gabonapiac és a környező országok terméseredményeinek alakulásától is függ.

A folyók alacsony vízállása már az energiatermelést is érinti

Az aszály hatása nem áll meg a mezőgazdasági területeknél. A Duna rekordalacsony vízállása miatt korlátozni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét, és megkezdődött egyes blokkok ellenőrzött leállítása. A folyók alacsony vízhozama a hajózást, az ipari vízfelhasználást és egyes térségek vízellátását is nehezítheti. A kisebb tavak és vizes élőhelyek különösen érzékenyek. A meleg, sekély vízben csökkenhet az oldott oxigén mennyisége, ami veszélyt jelent a halállományra, miközben romolhat a vízminőség is. A tartós szárazság az erdő- és vegetációtüzek kockázatát szintén növeli. Egy eldobott cigaretta, szabálytalan tűzgyújtás vagy mezőgazdasági gép által keltett szikra könnyebben okozhat gyorsan terjedő tüzet a kiszáradt növényzetben.

Mit jelent a légköri aszály?

A következő napokban nemcsak a talaj alacsony nedvességtartalma okoz problémát. Légköri aszály akkor alakul ki, amikor a forró, száraz levegő a növényekből gyorsabban vonja el a vizet, mint amilyen ütemben azok a gyökereiken keresztül pótolni képesek. Ilyenkor a növények bezárják gázcserenyílásaikat, hogy csökkentsék a párologtatást. Ez azonban lassítja a fotoszintézist és a növekedést. Ha az állapot tartósan fennmarad, a növényi szövetek károsodnak, majd megkezdődik a kényszerérés és a száradás. Az országos aszályhelyzeten csak több napon át tartó, egyenletes és kiadós csapadék javíthatna érdemben. A hirtelen lezúduló zivatarvíz jelentős része a kiszáradt, kemény talaj felszínén elfolyhat, ezért a lassú, áztató eső lenne a legkedvezőbb. Erre azonban a következő napokban egyelőre kevés esély mutatkozik.