Hajmeresztő manőver a kisbolygók között

A július egyik leglátványosabb eseménye a japán Hajabusza-2 (Hayabusa-2) űrszondához köthető, amely a 2026-os év egyik legmerészebb kisbolygó-megközelítését hajtotta végre. A szonda július 5-én alig 10 kilométeres távolságra közelítette meg a Torifune nevű, 450 méteres kisbolygót, miközben elképesztő, 18 000 km/h-s sebességgel száguldott el mellette. Ez a küldetés bizonyítja, hogy az évtizedes űreszközök is képesek még új, értékes tudományos adatokkal szolgálni a földközeli égitestekről.

Irány a Mars: A NASA szimulációja és a jövő technológiái

A NASA idén nyáron szintet lépett a jövőbeli űrküldetések előkészítésében:

  • Marsi szimuláció: A szervezet négy önkéntest keres egy egyéves programra, ahol az űrhajósok a Holdon és a Marson uralkodó életkörülményeket modellezik, beleértve a marsi időszámításhoz való alkalmazkodást is.
  • Technológiai áttörések: A NASA július közepén 41 olyan kereskedelmi technológiai projektet választott ki, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a Hold és a Mars eléréséhez szükséges kritikus kihívások megoldásában.
  • Tűz a Holdon: Érdekesség, hogy a tudósok kísérleteket terveznek az űrben fellépő tűzesetek vizsgálatára, hogy pontosítsák az űrhajók biztonsági előírásait.

Folyamatosan „forgalmas” a világűr

Míg a tudományos kutatások zajlanak, a kereskedelmi űrhajózás is történelmi pillanatokat élt meg júliusban:

  • Indiában új korszak kezdődött: A Skyroot Aerospace sikeresen végrehajtotta első kereskedelmi rakétájának, a Vikram-I-nek az indítását, ezzel India belépett a privát űrszektor globális vérkeringésébe.
  • SpaceX-rekordok: A SpaceX továbbra is elképesztő tempót diktál: júliusban már a 600. alkalommal indítottak korábban már használt Falcon 9 rakétafokozatot, miközben futószalagon állítják pályára a Starlink műholdakat.
  • Kínai mérföldkő: Júliusban a kínaiak is jelentős lépést tettek a fenntartható űrhajózás felé azzal, hogy sikeresen visszahoztak épségben egy Hosszú Menetelés-10B hordozórakéta-fokozatot.

Mi várható még idén?

A figyelem hamarosan a Nancy Grace Roman Űrteleszkóp augusztus végi startjára terelődik, amely a világegyetem sötét anyagának és sötét energiájának titkait hivatott feltárni. A nemzetközi űrállomáson (ISS) pedig folyamatos a munka, ahol a legénység cseréje és a mikrogravitációs körülmények között végzett orvosi kutatások zajlanak, hogy felkészüljünk a hosszú távú űrutazásokra.