Augusztus végéig átalakulhat három népszerű Széchenyi Kártya-hitel kamata és garanciarendszere. A kormányhatározat alapján az érintett konstrukciók nettó ügyleti kamatát a háromhavi BUBOR szintjéhez kötnék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a finanszírozás közelebb kerülhet a piaci feltételekhez, az állam pedig kevesebb kockázatot vállalna át a bankoktól.
Három vállalkozói hitel kerül elsőként sorra
A Magyar Közlönyben megjelent határozat átfogó reformot ír elő a magánpiaci hitelezéshez kapcsolódó állami támogatásoknál és garanciáknál. A legközvetlenebb változás három vállalkozói konstrukciót érint:
- a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+-t
- a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+-t
- a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+-t
Hirdetés
A gazdasági és energetikai miniszternek a pénzügyminiszter bevonásával augusztus 10-ig kell elkészítenie a részletes rendelettervezetet. Az új szabályoknak legkésőbb augusztus 31-én kell hatályba lépniük.
Egyelőre tehát még nem a végleges termékfeltételeket ismerjük. A kormányhatározat a reform irányát és határidejét rögzíti, a pontos banki ajánlatok és az ügyfelekre vonatkozó részletek később derülnek ki.
A kamatot a háromhavi BUBOR-hoz kötnék
A határozat legfontosabb mondata szerint az érintett hitelek nettó ügyleti kamatát az alkalmazandó háromhavi BUBOR szintjén kell meghatározni.
A BUBOR azt mutatja meg, milyen kamatszint mellett hajlandók a magyar bankok rövid időre forintot kölcsönözni egymásnak. Értéke a pénzpiaci környezettel együtt változik, ezért egy hozzá kötött hitel kamata sem feltétlenül marad azonos a teljes futamidő alatt.
Ez lényeges fordulat a kiszámítható, erősen támogatott kamatozáshoz képest. Ha a BUBOR emelkedik, a vállalkozás finanszírozási költsége is növekedhet; csökkenő kamatkörnyezetben viszont olcsóbbá válhat a hitel.
A végső terhet nem lehet pusztán a mostani határozatból kiszámolni. A nettó ügyleti kamaton felül számíthatnak a díjak, a támogatások, a banki árazás egyéb elemei, valamint az is, milyen gyakran módosítják a kamatot.
A kötelező garancia választhatóvá válhat
A reform másik fontos eleme, hogy az érintett termékekhez jelenleg kapcsolódó kötelező garanciák igénybevételét opcionálissá tennék.
A garancia a bank kockázatát csökkenti: ha az adós nem tud fizetni, a garantőr meghatározott feltételek mellett helytállhat a tartozás egy részéért. Ennek azonban díja lehet, amely végül megjelenik a vállalkozás költségeiben vagy az állam terheiben.
Az opcionális rendszer rugalmasabb lehet. Egy stabil pénzügyi helyzetű, megfelelő fedezettel rendelkező vállalkozás garancia nélkül is hitelhez juthat, és megspórolhat bizonyos kapcsolódó költségeket. A kockázatosabb ügyfeleknél viszont a bank továbbra is kérheti a garanciát, vagy anélkül szigorúbb feltételeket szabhat.
Vagyis a garancia eltörlése nem automatikusan jelent olcsóbb hitelt mindenkinek. A vállalkozás pénzügyi állapota és a bank saját kockázati vizsgálata sokkal nagyobb szerepet kaphat.
Az állam 1600 milliárd forinttal csökkentené a felső keretet
A reform nem áll meg a Széchenyi Kártyánál. A kormány az állami garanciák és viszontgaranciák teljes rendszerét felülvizsgálja, beleértve a Magyar Fejlesztési Bank műveleteit is.
A 2026-ra meghatározott összesített felső határt 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra csökkentenék. Ez 1600 milliárd forintos, vagyis 12,5 százalékos mérséklés.
Fontos, hogy ez keretcsökkentés, nem pedig azonnali költségvetési megtakarítás. Nem azt jelenti, hogy augusztus végén 1600 milliárd forint megjelenik az állam számláján. A döntés azt a maximális kockázatot szűkíti, amelyet az állam ezeknél a konstrukcióknál vállalhat.
A hosszabb távú cél az, hogy az állami garanciák GDP-hez viszonyított aránya közelítsen az Európai Unió tagállami átlagához.
A bankoknak több felelősséget kell vállalniuk
Az indoklás szerint az állam csökkenteni szeretné a magánszektor hitelezésében vállalt kockázatát, miközben erősítené a bankok saját hitelkockázati vizsgálatát.
Ez pénzügyi szempontból érthető irány: ha túl nagy részben az állam viseli egy rossz hitel következményét, a banknak kisebb az ösztönzése a kérelmező alapos átvizsgálására. Ha nagyobb kockázat marad a banknál, szigorúbban ellenőrizheti a vállalkozás bevételét, eladósodottságát, üzleti tervét és fizetőképességét.
A másik oldalról ez azt is jelentheti, hogy a gyengébb pénzügyi helyzetű kisebb cégek nehezebben vagy drágábban jutnak majd forráshoz. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, csak a végleges rendelet és az első banki ajánlatok után lehet megmondani.
A meglévő szerződések sorsa még nem tisztázott
A jelenlegi határozat nem részletezi egyértelműen, hogy a változás kizárólag az új igénylésekre vonatkozik-e, illetve milyen átmeneti szabályok lesznek a már folyamatban lévő kérelmekre.
A már aláírt szerződések feltételeit rendszerint nem írja át automatikusan egy később megjelenő termékreform, de ezt csak a végrehajtási rendelet alapján lehet biztosan kijelenteni.
A vállalkozóknak most nem szükséges elhamarkodott döntést hozniuk. Augusztus végéig három dolgot érdemes figyelni:
- milyen képlet alapján változik majd a kamat
- mely ügyfeleknél marad szükséges a garancia
- hogyan kezelik a beadott kérelmeket és a meglévő szerződéseket
A reform valódi ára nem a kormányhatározat címéből, hanem ezekből a részletekből fog kiderülni.
