Belső számítógépeken titkosították a fájlokat

Komoly informatikai biztonsági incidenst vizsgálnak a Magyar Államkincstárnál. A támadás a szervezet Nemzeti Kifizető Ügynökségként működő, mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének hálózatát érintette. A jelenleg nyilvánosságra hozott információk szerint több belső számítógépen titkosítottá váltak az ott tárolt állományok. Ez tipikusan olyan támadási módszerre utal, amelynél az elkövetők hozzáférhetetlenné teszik a fájlokat, majd valamilyen ellenszolgáltatást követelhetnek azok helyreállításáért. Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy érkezett-e váltságdíjkövetelés. Azt sem közölték, pontosan hány számítógép vagy mely belső szolgáltatások váltak elérhetetlenné. A vizsgálat még tart, ezért a részletek változhatnak.

A Kincstár szerint az ügyféladatokat nem érte kár

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy kerülhettek-e illetéktelen kezekbe személyes vagy pénzügyi adatok. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a jelenlegi vizsgálati eredmények alapján az incidens nem érintette az ügyféladatokat, és adatvesztés sem történt. Ez lényeges különbség. A belső fájlok titkosítása önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a támadók le is töltötték vagy megszerezték az adatokat. A két dolog azonban egyszerre is megtörténhet, ezért az ilyen eseteknél a szakértők nemcsak a sérült gépeket, hanem a hálózati forgalmat és az esetleges adatmozgásokat is átvizsgálják. A helyreállítás és az informatikai ellenőrzés idején egyes szolgáltatások működése korlátozott lehet. Az érintett ügyfeleknek ezért érdemes a Kincstár hivatalos oldalán ellenőrizniük az aktuális tájékoztatást, mielőtt személyesen vagy online próbálnak ügyet intézni.

Orosz szerverekről jöhetett a támadás – de ez még nem azonosítja az elkövetőt

Az első szakértői megállapítások szerint a támadáshoz kapcsolódó internetes forgalom oroszországi szerverekről érkezhetett. Ezt a részletet azonban érdemes a helyén kezelni. Attól, hogy egy támadás egy adott országban működő szerveren keresztül érkezik, még nem biztos, hogy az elkövető is ott tartózkodik. A kibertámadók gyakran több közvetítő gépet, bérelt infrastruktúrát vagy korábban feltört számítógépeket használnak, hogy elrejtsék a valódi kiindulási pontot. Magyarul: jelenleg azt lehet mondani, hogy a technikai nyomok orosz szerverekhez vezethetnek. Azt viszont még nem, hogy bizonyítottan orosz állami szereplők vagy orosz hekkercsoportok hajtották végre a támadást. A két állítás között komoly különbség van, és ezt egy felelősen megírt hírben nem lehet átugrani.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is bekapcsolódott

Az incidens kivizsgálásában a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is részt vesz. A szakemberek feladata ilyenkor többek között:

  • a támadás belépési pontjának azonosítása;
  • az érintett eszközök elkülönítése;
  • a kártevő vagy támadási módszer elemzése;
  • az esetleges adatszivárgás ellenőrzése;
  • a rendszerek biztonságos helyreállítása;
  • a további behatolási kísérletek megakadályozása.

A vizsgálat eredményétől függ majd, hogy szükség lesz-e további biztonsági intézkedésekre, illetve kiderülhet-e, kik álltak a támadás mögött.

Most jöhetnek az incidensre épülő csalások is

Bár a Kincstár szerint az ügyféladatokat nem érte kár, a nyilvánosságra került kibertámadást csalók is megpróbálhatják kihasználni. Ilyenkor gyakran jelennek meg olyan hamis e-mailek, SMS-ek vagy telefonhívások, amelyek „biztonsági ellenőrzésre” vagy „adatmegerősítésre” hivatkozva kérnek belépési adatokat. Fontos, hogy a Magyar Államkincstár, egy bank vagy más hivatalos intézmény nem kéri el telefonon:

  • az online belépéshez használt teljes jelszót;
  • az SMS-ben érkező egyszer használatos kódot;
  • a bankkártya PIN-kódját;
  • a távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítését.

Aki gyanús üzenetet kap, ne az abban szereplő linkre kattintson, hanem külön nyissa meg a Kincstár hivatalos weboldalát. Telefonhívás esetén pedig érdemes megszakítani a beszélgetést, és a hivatalos elérhetőségen visszahívni az intézményt.

Nem omlott össze a teljes Kincstár, de az ügy komoly

A történtek nem jelentik azt, hogy a Magyar Államkincstár teljes informatikai rendszere összeomlott volna, vagy hogy minden ügyfél pénzügyi adata veszélybe került. Az viszont biztos, hogy egy állami szervezet belső hálózatának feltörése önmagában is súlyos biztonsági esemény. Most az a legfontosabb, hogy pontosan meghatározzák a támadás kiterjedését, biztonságosan helyreállítsák az érintett rendszereket, és nyilvánosságra hozzák, ha az ügyfeleknek bármilyen teendőjük van. Addig pedig érdemes kerülni a találgatásokat: az orosz szerver még nem azonos az orosz elkövetővel, a titkosított belső fájl pedig nem jelenti automatikusan az ügyféladatok kiszivárgását.